A nyári időszámítás (angol rövidítése: DST) széles körbenelfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adottidőzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámításnagyrészt a nyári időszakra esik.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjánkezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évbenmás dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTCszerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi időszerint 2 órakor előre, októberben 3 órakor vissza kell állítani az órákat.

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órákmagasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban máselőnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előnymindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznekprogramot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak.Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtőmunka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyokmiatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbettartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak,például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók atöbb napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarítottenergiánál.

1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás voltérvényben, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára.Ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek elő, amit Izraelbenlévő társaiknak juttattak el. Ők azonban félreértették a bombákon beállítottidőt, így azok egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, atervezett két busznyi áldozat helyett.

Az USA területén 1945 és 1966 között széleskörű káosztokozott a nyári időszámítás alkalmazása a vonatok, a távolsági buszok és aműsorszórás területén, mert az egyes államok szabadon választhattak, hogyalkalmazzák-e vagy nem a nyári időszámítást, és ha igen, milyen dátumtólkezdve. Az amerikai kongresszus 1966-ban vetett véget a zűrzavarnak, amikor aUniform Time Act megnevezésű törvényben előírta, hogy a nyári időszámításkezdete április utolsó vasárnapja, a vége pedig október utolsó vasárnapja.Ugyanakkor az egyes államoknak joguk van megszabni, hogy egyáltalánalkalmazzák-e a nyári időszámítást.

Az Egyesült Államokban Halloweenkor négyszer annyi az utakona gyermekbalesetek száma, mint máskor, ezért november első vasárnapjáigkiterjesztették a nyári időszámítás időszakát. Az intézkedés nem volt annyirahatásos, mint lehetett volna, mivel sok gyermek megvárta a sötétedést, és akkorindultak az ilyenkor szokásos körútjukra.

Egy tanulmány szerint, amit az U.S. Law EnforcementAssistance Administration végzett, az Egyesült Államokban a bűncselekményekszáma következetesen alacsonyabb a nyári időszámítás alatt, mint más hasonlóidőszakokban. Az adatok azt mutatták, hogy az erőszakos bűncselekmények 10-13százalékkal csökkentek. Egyértelmű, hogy a legtöbb bűncselekmény elkövetésekora sötétség fontos tényező (ilyen például az utcai rablótámadás), ezekből sokkaltöbb esemény történik röviddel szürkület után.

Kaliforniában egy tizenéveseket szállító személyautófelborult az úton, megölve egyik utasát, többen pedig megsérültek. Az autóvezetője azzal védekezett, hogy az úttest locsolás miatt rendkívül síkos volt,ezért az autó megcsúszott. A környéken a locsolást végző, számítógéppelvezérelt berendezés az üzemeltető állítása szerint csak a végzetes balesetbekövetkezte után 15 perccel indult be. Valószínűsíthető azonban, hogy alocsolóberendezés az akkoriban érvényben lévő nyári időszámítás szerint egyórával korábban, vagyis a baleset előtt 45 perccel kapcsolt be, így ennyi időalatt síkossá tehette az úttestet, ami a végzetes baleset bekövetkezéséhezvezetett.

forrás:Wikipedia