Egy forró nyári éjjelen éjfélkor megyek be a hálószobába, hogy megpróbáljak aludni egy keveset. Ahogy bebújok az ágyba a férjem mellé, néhány perc eltelte után elkezdünk mindketten mantrázni egy-egy mondatot monoton hangon. Én azt mondogatom magamban, hogy: "Meleg van, meleg van, meleg van…", a férjem pedig azt ismételgeti, hogy: "Dolgoznom kell holnap, dolgoznom kell holnap, dolgoznom kell holnap...".

Na, akkor próbáljunk meg aludni. Szépen, kényelmesen elhelyezkedem, amennyire csak tudom, széttárom karjaimat és a lábaimat. Érzem, ahogy beleolvadok a matracba. Röpke másfél óra elteltével kezdek elbóbiskolni.

Mindeközben a kutyánk az ágy mellett fekszik, aki érzékeli, hogy most már nincs mocorgás az ágyban, mindenki alszik, tehát eljött az ő ideje. Nem egy kis termetű kutya, szóval megreccsen az ágy, ahogy nagy lendülettel felugrik rá. Mert hát ő ott szeretne aludni! Valahol a lábaim környékén próbál kuporogni. Na most én viszont egyáltalán nem szeretem, ha a kutya felmászik az ágyra. Szőrös, meleg, és összekarmolászik mindent. Egyből rá is szólok, hogy: "Lennél kedves lemászni az ágyról?!", mire a kutya feltehetőleg a következőt gondolja magában: "Nos, ha problémád van vele, hogy itt vagyok, akkor próbálj meg lelökni innen..."

Szóval a kis lábaimmal megpróbálom letolni az ágyról. Az állat súlya ilyen esetekben megszázszorozódik a normális állapotához képest. Nagy nehezen sikerül eltolnom az ágy végéig, mire nagy duzzogva lemászik… de csak 5 perc erejéig, ugyanis az a gondoalta tamád, hogy ő már egy másik kutya, és én csak az előzőt akartam lelökni. Tehát újra próbálkozik. Ezen a ponton már olyan, mintha egy erődöt próbálnék meg védeni. Megelégeli a viaskodást, és tesz egy kört az ágy körül. Megpróbál a férjem oldalán felmászni. Sikerül is, de az engem már nem zavar. Az már annál inkább, hogy a párom erre megébred, és csak annyit mond a kutyának, hogy: "mássz le az ágyról!". Erre a kutya feláll, lemászik, és szépen lefekszik az ágy mellé. Na, itt kb. fel tudnék robbanni, hogy nekem miért kell vele 40 percet harcolnom, ha valójában már elsőre is képes megérteni a dolgot.

A párom látja rajtam, hogy ideges vagyok, úgyhogy megpróbál hozzám bújni, és úgy aludni tovább. NEM! 200 fok van, ideges vagyok! Menj szépen vissza a saját térfeledre, és aludj! Tudod, holnap dolgozol...

Na, de van egy macskánk is. A macskákról köztudott, hogy ők szeretnek éjszaka tevékenykedni. Magyarul, romba dönteni a fél lakást, míg az ember próbálna aludni. A dolog a következőképpen néz ki:

Ugyanúgy felmászik az ágyra, mint a kutya. De ő nem alvás célzattal, hanem simogatást és kaját szeretne, vagy csak szeretné megmutatni nekünk az egeret, amit nem rég sikerült levadásznia. Nem, senkit nem érdekel, úgyhogy nincs mit tenni, le kell foglalnia magát nélkülünk. Nehéz elhinni, hogy létezhet annál hangosabb módja valaminek, mint amikor egy macska éjjel megpróbálja feltalálni magát. Konyhapultról a szekrény tetejére, onnan tovább a csillárra, a hűtőre és így tovább. Tarzanként lengi be az egész konyhát.

Egy idő után persze megunja ezt is, szóval irány a fürdőszoba, és ott elkezd kaparászni valamit. Na most ha egy macska kapar, az gyanús. Arra mindenki felkel, mert hát szeretnénk elkerülni az esetleges baleseteket. Engem viszont már nem tud átverni. A macska szobatiszta, a macskaalom is friss, úgyhogy majd megoldja. Így is lett, szóval végső elkeseredésében vissza bejön a hálóba, és elérkezettnek látja az időt egy kis körömélezésnek az éjjeli szekrényen.

Mindeközben a férjem talál egy csodálatos pózt, amiben olyan hangosan horkol, mint amilyen egy világháborús csata. Noszogatom, hogy forduljon már oldalra, de kevés sikerrel.

A kutya meg ezalatt rájön, hogy üres gyomorral nem jó aludni, így hát kimegy a konyhába. A száraz kutyatáp hangja olyan, mint ha kavicsokat dobálnál egy fém vödörbe. A 10 perces csörgés-zörgés után visszajön a hálóba. Velem ellentétben ő meglehetősen hamar elalszik, csak most sikerült valami olyasmit álmodnia, amiben kerget valamit vagy valakit. Magyarán álmában morog és fészkelődik. Hirtelen felriad, és úgy gondolja, hogy itt az idő megvédenie minket egy alaktól, aki hajnali négy környékén elsétál a ház előtt. Jó hangosan megugatja. Köszi…

"Az éjszaka sötét, és tele van iszonyattal…." Csiripelik a madarak fél öt környékén. Közeledik a vég... a nap, mint halálcsillag kezd emelkedni, és már beszűrődik a fénye a redőny rései között.

A szomszédok szépen lassan elindulnak a munkába. Szerintem a Vissza a jövőbe című film időgép-vonatával, mert olyan iszonyatosan nagy zajt csapnak. Erre aztán jön még valami szirénázó mentő, rendőr is...

Valahol a negyedik tűzoltó hadosztály elvonulása után a macska alszik a konyhaszekrényen, a kutya az ágy mellett, a férjem mellettem, én pedig kezdek lehűlni.

Végül sikerült nekem is elaludnom...